KMOP-1.1.1.-08/1-2008-0028
Fehérje microarray technika kidolgozása és
alkalmazása inzulin rezisztencia szindróma és autoimmun folyamatok jellemzésére
2009.09.01-2012.08.31.
A kutatás-fejlesztési program célja olyan innovatív diagnosztikai eszközök kialakítása volt, amelyek javíthatják két betegség (szisztémás lupusz eritematózusz vagy SLE, inzulin rezisztencia szindróma vagy IR) felismerésének és jellemzésének laboratóriumi lépéseit. A technológiai alapja a fejlesztésnek a mikromátrix vagy chip technika, ami nagy számú mérés egyidejű elvégzését teszi lehetővé kis eszközökön (chipek), minimális reagensfelhasználással. A projekt során a résztvevők vérmintákat gyűjtöttek a megfelelő betegségben szenvedő egyedektől, kísérleti chipeken tesztelték a méréseket, majd az előzetes eredmények alapján prototípusokat alakítottak ki az SLE és IR disgnosztikai chipekből. A projekt első két évében a mintagyűjtés, biobank kialakítás, kísérleti mérések zajlott le.
Az utolsó szakaszban a korábbi kísérleti eredményeiket felhasználva kialakítottak egy 14 szérum egyidejű mérésére alkalmas, referencia anyagok hígítási sorait is tartalmazó prototípus SLE chipet. A prototípus chip-en meghatározásokat végeztek kontroll egyénekből és SLE-s betegekből származó 450 szérumminta felhasználásával, meghatározták a módszer diagnosztikai érzékenységét és fajlagosságát. A követéses vizsgálatok kivitelezéséhez és az eltarthatósági vizsgálatokhoz elindították a legújabb generációs kompakt diagnosztikai chipek gyártását. A kifejlesztett SLE chip segítségével egy méréssel több hagyományos autoantitest meghatározás egyszerre végezhető el, s ezek kiegészülnek eddig nem használt markerek vizsgálatával. Ez a stratégia leegyszerűsítheti az SLE laboratóriumi diagnosztikai algoritmusát, ezáltal felgyorsíthatja a diagnózis felállításának menetét. A meghatározások közül több erős korrelációt mutat a betegség aktivitásával, így jelezheti a betegség immunológiai aktivitását.
Az IR szindrómával összefüggésbe hozható szerológiai eltéréseket azonosítottak, megtervezték az IR chip prototípust. A szerológiai méréseket elvégezték komplementaktivációt biztosító és azt gátló körülmények között is, azonosítva a komplementfüggő jelenségeket. Kiterjedt klinikai kémiai vizsgálatokat végeztek a prediabetes különböző stádiumaiban lévő betegek jellemzésére, összefüggéseket kerestek ezek és a chipen végzett szerológiai mérésekkel. A kifejlesztett IR chip olyan új markerek mérésére alkalmas, amelyek a prediabeteses és a diabeteses betegek egy-egy szubpopulációjára jellemző. A markerek prognosztikai értékének meghatározása további, követéses vizsgálatokat igényel.
A projekt utolsó szakaszában elkészítették az SLE és IR mérési sorozatok eredményeinek végső, archiválandó formáját, ami tartalmazza a nyers adatokat, azok feldolgozási lépéseinek megfelelő alakjait, a klinikai adatokkal egybeolvasztott formáit, valamint a grafikai és statisztikai megjelenítéseket, a betegek microarray technikával nyert adatainak automatizált kiértékeléséhez készített programot. Ez az adatbázis biztosítja a későbbiekben a rutin vizsgálatokra is alkalmas chipek végső formáinak kialakítását és a további fejlesztések alapját.
A projekt során alkalmazott technológiát, a mikromátrixokon történő komplementaktiváció meghatározást ipari szempontból védő szabadalmi oltalom kialakítása az európai és amerikai szabadalmi hivatalokkal történő egyeztetés és szakmai vita mentén folyt. Végső döntés a hivataloktól a következő évben várható.